Hajrá!
Mindig is ott motoszkált a fejemben, hogy mozogni kellene. Egyfelől, hogy egészségesebben éljek és majd egészségesebben éljem meg az öregedést. Ne legyek öregkoromra sem testileg sem szellemileg leépülve. A szüleimnek is mindig mondogattam és mondogatom a mai napig is, hogy tessék sétálgatni, mozogni....
Másfelől pedig mindig is szerettem sportolni és volt is magammal szemben egy olyan elvárásom, hogy nem hagyom magam eltunyulni. De belépve az ÉLET-be, a szabadidős mozgás lényegében megszűnt. Nyaranta egy-egy családi túra elő-elő fordult, de mára már lényegében annyi mozgás jutott, hogy munkahelyemen kiszálltam a kocsiból és 30 métert megtéve leültem. Majd hazafelé fordított sorrendbe ugyanez.
Próbálkozásaim azért voltak: ~15 éve volt egy gyenge kísérlet a gyermekeimmel, hogy újra fussak, de kudarcba fulladt. Nem bírtam szuflával és a térdeim is megfájdultak. Talán a hiúság miatt, de hogy belesétáljak a futásba, akkor szóba sem jöhetett. ~3 éve pedig a Tescós MTB kerékpárt is felújítottam, hogy tekerjek. De ebből sem lett semmi. Pár évvel ezelőtt a cégnél, ahol dolgozom, néha pingpongoztunk meló után heti 1-1 órát, de aztán ez is ellaposodott és végül elmaradt "időhiány" miatt.
Idén május 14. valami mégis elindult.Történt ugyanis, hogy a kollégám épp kerékpár csere előtt állt, aminek hatására én is ránéztem a kerékpárboltok kínálatára. Találtam is egy szimpatikus cross-kerékpárt, amit hazafelé menet azonnal meg is vettem. Otthon bejelentettem, hogy mától kerekezni fogok és nem lesz olyan, hogy nincs rá időm. Elővettem a kopott mackóm és találtam egy poros, pókhálós edzőcipőt is és neki vágtam az első távomnak.
Életkor: 48 év
Magasság:178 cm
Testsúly: ~110 kg
Dohányzás: igen
Alkohol: nem
Állapot: Petyhüdt
(A második naptól vannak csak mért adatok) |
A kezdetek nagyon kimerítőek voltak. Hazaérve a tekerésből egyből le kellett ülnöm, mert állni sem bírtam. Másnapra természetesen izomláz, ami aztán még elég sokszor előfordult, mert a távot és tempót igyekeztem növelni. Mikor nekivágtam a nagyobb távoknak - a nagyobb most 20..30..40 km-t jelent :) - volt bennem egy kis "félsz", hogy haza tudok e majd tekerni? De ez mindig sikerült. Az eredmények nagyon hamar jöttek. Elkezdtem fogyni, nőtt a tempóm és hazaérve nem voltam agyonütve. Ettől még jobban fokoztam a munkát és hamarosan már 50..60 km-t tekertem a hétvégéken. Majd a hétvégéken már nagyobb túrák is tettem, a csúcs eddig 156 km és mára - 3,5 hónap után - itt tartok kerékpározásban (csak, ami változott):
Testsúly: 96 kg
Dohányzás: igen (Ez csak azért ismétlem meg, mert szeretném írni, hogy "NEM")
Állapot: Pocakos, de már új lyukat kellett fúrni a nadrágszíjra :)
Mikor "megvilágosodtam", azonnal meg volt a titkos vágyam is, hogy előbb fogyni aztán futni. A futást ~90 kg körül terveztem, de már 2-3 hete égve a vágytól vettem egy futócipőt és az elmúlt vasárnap 40 km tekerés után rábeszéltem a fiam, hogy tartson velem és teszünk egy futópróbát. Ha megy, megy, ha nem akkor tovább tekerek és addig fogyok, amíg már képes leszek futni. A lényeg hogy sérülést ne szedjek össze.
Az első 4 km-es sétálós kocogás után olyan izomlázat kaptam, amire nem számítottam a letekert ~3000 kilométer után. Tisztában voltam vele, hogy más edzettség és izomzat kell a futáshoz, DE ENNYIRE...?
Mivel az ízületeim nem fájtak, így egy pihenőnap után ismét futás. De ezúttal már a családdal, mert előbb a fiamat, majd a Kedvesemet is rábeszéltem a futásra és a hétfőt futófelszerelés vásárlásával töltöttük. (A lányomnak már korábban megvettük, mivel Ő néha-néha szokott futni.)
A futásokat, jobban mondva a sétálós kocogásokat egyenlőre a sárpentelei tornapályára tervezzük a falunk melletti dűlőút helyett, mert sokkal puhább a talaj, az erdőbe nem süt be annyira a Nap és más futók is vannak és ez így sokkal hangulatosabb, sajnos viszont autózni kell.
Végül, hogy miért is kezdtem bele a Blogba? Hát igazából jó esik leírni a történéseket és közben jó visszagondolni az emlékezetes pillanatokra. Illetve példát mutatni a gyerekeimnek. Ők hamarosan befejezik az egyetemeiket és kilépnek az ÉLETbe. Ne úgy csinálják mint én és ne hagyják ilyen későre az "újrakezdést". Kellene, hogy szakítsanak időt a mozgásra...
Június vs. augusztus Elég DK-s az a júniusi kép :) |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése