A héten - remélve, hogy alkalmas lesz az időjárás - már a félmaratonra hangolódás jegyében edzettem. Ez csak részben igaz, mert valahogy nem ment jól egész héten a futás és csak a 7km távot futottam. A pénteki induláskor is az volt a gondolat, hogy na ma! De végül örültem, hogy legyűrtem a 7-et és így a szombatot jelöltem ki.
 |
| Félmaratonra készülődés |
Aztán szombaton még mindig nem voltam biztos magamban. Az időjárás kedvezőnek ígérkezett és a lelkesedés is megvolt bennem, de fittnek nem éreztem magam. Ezért abban maradtam, hogy majd menet közben lesz döntés. Mindenesetre feltöltöttem sima vízzel a ivótasakot és délelőtt nekiindultam.
 |
| A csúcson, innen már csak lefelé... |
Remek napsütéses idő volt, de az utóbbi időben hullott csapadék miatt viszont sárosak voltak az utak. Mivel nem tudtam, hogy ez majd csak rosszabb lesz, a félmaraton lefutása mellett döntöttem. A 13. kilométerig az út változó volt. Kőszárhegynél száraz, de köves. Később a dűlőutakon ismét sár, de ott volt választásom, hogy fűben vagy a vékony sárrétegen futók. Mindegyik megoldás rossz volt, mert nagyon fárasztó volt, annak ellenére, hogy sík vagy lejtős volt az út.
 |
| A M7 autópálya |
 |
| Váltakozva sáros és szárazabb részek |
Aztán a 13 kilométertől jött egy igazán sáros rész, ami 1,5..2 kilométeren át tartott. Próbáltam az út melletti fűben futni, de a borokat kerülgetnem kellett és volt hogy tüskékből kellett szabadulnom.
 |
| Az igazi masszív sár :) |
Végre aztán elértem tácig és onnan aszfalton futhattam az utolsó kilométereket. De addigra már nagyon elfáradtam és a szabadbattyáni vasúti átjárónál a "Csak legyen piros, csak legyen piros" könyörgésem meghallgattatott és
pirosra váltott az átjáró és így volt alibim kicsit gyalogolni. A 70-es
úti zebránál sem voltam most bosszús, hogy az autósok nem akarnak
átengedni... :)
A félmaratoni idő 2:22:23 lett , ami 6:45 min/km. Nem fényes, de legközelebb jobb lesz...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése